engedd be a levegőt egészen a
zárványos legbelső zugokig,
csak az éjszakád fog elmosódni.
Kórtermet képzeltetett lassan
ébredező zajokból a környék hívatlan,
és belső zugok hív lüktetése,
az illatárt nyitó eső ablaka elé.
Képzelődni kell - képet akarni,
ez az egyetlen varázslat van ma
nyitva, ez tárul egyedül, régiók
felső tízezréből -
mosódjon el. Valahol egy egészen
sajátos katedrális hajóiban
lehorgonyzott polcok óceánja:
tenger öblén, tengerben a tenger.
Ennek a palackba rejtett üzenetnek is
ott van a cseppekként be nem olvadt,
csorbítatlan kristály-alakja -
ámulatosan részletes hajómodell.
Amivel megúszhatnád, amivel
ha jól képzeled, akár kihúzott
dugóval is átkelsz a mámorok
sópárás, trópus-víz éhein.
Olvadt álmok zuhantak, a hajnal
entrópiája gyógycsepp alakban,
egy kórterembe, ahol a gyógyulás
kegyelmét remélve fuldokolnál.
