2021. augusztus 25., szerda

Metropolisz (3.)

Futu-re

kitudjaki?



kilógsz tériszony
fölé hogy lásd: milyen
magasan vagy mélyen





Nihei Cutomu: Blame! (manga)
Ha a szelet is aszfalt és betontakaró lovagolja? Amikor városgömb szemetét szotyihéjmód köpi űrbe a glóbusz? Amikor a csomópont-gordiusz teljes boga nyúlik fémsziget, patkolt óceánok fölé, kuktafedőnek?


Vagy mindig lesz ninivemegapolisz© égrésében legalább egy feláradó tavasztekintet? Kiürült éhségeiben a tér nemcsak kaparászó csótányláb visszhangja gyanánt kong? Lesz ének dúdolva, befelé, zajfallal szemben? 


Omlani rakjuk. Átmenetek éhes zsákmányául omlani rakjuk a szerkezetet. Örök-éhhel. Örök éhhel, fel. Egymásra a testek, remegő atomok rezgésből szőtt moccanatlanságot. Pedig csak az nem omlik, ami moccanhat. Tornyunk avatástól kezdve avul és avul, és avul és moccan. Omlani rakjuk.


A fényt tükrös forrásokból lövi célzottan mérnöki szem? A massza tápláló sejttömbjén túl nem emlékeztet semmi növényre? Írtandó, nemszeretem kényszer-útitárs lesz a maradék állat? Féregragozások tápanyaga?


Vagy mindig lesz, aki a sikátor-mély kijuthatatlanságaiban is deliráló álomba kapaszkodik? Mindig lesz élhetetlen sejt, aki nem sejti a távlat hiányát, hanem? Mindig lesz, legalul, aki nem sikolyából ver visszhangot, de szólítja a maradék, létégő csipkebokor? 


Lesz, aki tériszony nélkül sétál a lét gyalázatának égbe fonódó rudazatán? Lesz, aki minden törvényt és szabályt áthágva vágyik és jelent? Mindig lesz ninivemegapolisz© kollektív, ipari fényégésében szál, égő gyertyalélek? 










iszonytér árnyék-
lakója lásd: milyen
mélyen vagy magasan



Mamoru Oshii: Ghost in the Shell (alley scene)



Utóirat a Metropolis ciklushoz



miért delirál
megapolisz-omlást a
hétfő hajnal?



Otomo Katsuhiro: Akira (manga)