Bábel
Bábelmakettek
útjai tartanak fenn
úgy, mintha élnél
kőszárnyak repedt, megtört üszkein ülve,
égrajz kupolák rom-fél egén át füstben,
maradéképségben testtelen,
valami szárnyak romjain,
égrajzkupolák feszített ívein ülve,
amit jelent csillagjós szemednek a rajz,
maradék szépségben testtelen.
Szétszóratott hangok a képhez -
kőszárnyak kitépett tollát koromba mártó
égrajzkupolák romlásán át füstbe
foganó testetlen írás -
valami szárnyak romjain repülök
romlásnak épült városom alatt.
Égrajz kupolák egészülő igéi, fent,
kis szűk egükkel kigúnyolják a végtelent,
ilyen mélyen a mormolás,
az egybezúgó egyszerre mondások ijesztő
szájsebeit érzed -
nem fest zenét, áldatlanul fest ő
szétszóratott hangot, képre éneket,
kőszárnyain kitépett-szegett,
mártott korom - ennyire mélyen az
ige szédül, émelyeg.
Nem akarom az élők igazát,
de a holtakét sem. Kőszárnyak repedt,
megtört üszkein ülve a város
nem őriz fakult emlékeket.
Halott kupolák égrajzvetülése -
csak saját magamnak dúdolok,
égrajzkupolák romjain,
kőigék repedt, megtört üszkein ülve,
rom-fél egén át rajzolt füstben,
maradéképségben, testtelen
valami-szárnyak tollaim.
épít makacs szó
kiáradása Bábel
úgy, mintha élnél.
