Stanley Kubrick: A Tale of a Shoe-Shine Boy (October 1947)
Szoktam így állni. igenis szoktam!
akkor is, ha nem fotografál.
igen, Mickeynek hívnak és tíz cent a tarifám
de nézze Uram én egy komoly ember vagyok.
lefotózhat egy tízesért.
hova gondol! képenként egy tízes!
jó, akkor csak természetesen, mintha itt se volna.
de minden képért azonnal fizet!
a cipőtisztítást se egyben adják oda este.
most mit izél? nekem így természetes.
az utcán élek, Uram én egy vagány vagyok -
szoktam így állni. igenis szoktam!
akkor is, ha nem fotografál.
Nekem te ne magyarázz, Valentino
amíg én veszem meg a reggelid!
lefényképez. na és? fizet érte.
olyan, mintha félóránként összesározná
a cipőjét a szerencsétlen. nem zsaru és
nem érdekel, hogy mit kezd vele!
figyelj, téged mikor akartak lefényképezni?
ne majrézz, és különben is
tömd a fejed! úgy is csak az megy a fejedbe
amit a szádon keresztül teszel bele.
Hülyén hangzik, de
lehet, tényleg ez vagyok -
hogy ez vagyok én.
az a művészet -
meló közben meglátni
az újabb melót.
naná, hogy tétre. ez nemcsak
söröskupak, uram, ez maga a játék!
játszani csak tétre.
szerintem ezt maga is pontosan tudja.
nem én tehetek róla, hogy
ezeknek a digóknak itt nincs egy vasa se.
de ha lesz nekik, majd én elnyerem tőlük.
Ne nyúlkálj öcsém, emelj!
Vagy tétet, vagy lapot!
gondolná, uram?
Valentino apja utcaseprő...
de ahogy elnézem ezt a járdát
már vagy tíz éve nem járt erre.
Nem jó sokáig egy helyben maradni.
most vagy én késtem el
vagy ma este
tényleg nem táncol senki.
Ja. Ha reggel volna és
nem volnék magányos farkas
árulhatnám az újságot -
de az egy rohadt maffia, Uram,
higgyen nekem, az egy tetves
rohadék maffia.
Mi leszünk a kivétel, Valentino!
Mi leszünk az ír-olasz különbéke Bronxban!
Jobb autóval járunk, mint az ott!
Táncolni járunk esténként
olyan fényes cipőben
hogy seggre esik rajta a reflektorfény!
akkor is így nézz:
fentről - amikor
érzed, valaki lenéz!
és ha ezért volt az egész? akkor mi van?
Mickeynek hívnak és tíz cent a tarifám
de egyszer majd én szerepelek a filmen!
egyszer majd én leszek a sztár és
nekem bömböl a tigris és nekem
hajtja le a fejét az egész dzsungel!
engem bámulnak a kölykök a moziplakáton!
Mickeynek hívnak, tíz cent a tarifám,
és ha ezért van az egész? akkor mi van?
azzal a hülye filléres Graflex-szel a kezében
a'sszem magának is vannak álmai, Uram!
