2021. december 13., hétfő

A betolakodónak

Matthew Myslinski: Murder of Shadows






Nem hívtak? Ne jöjj.
Mert ami benned jön, az
veti árnyékod.









Második séta a Ryhope vadonában






Tig éneke


Magam nyitom lépted nyomának,
látod - nyílásán ösvények nyílnak,
ránca-árkán nyíló mélyutak,
nem-néz hiányok, hívó űr-lukak
nyílásán ösvények nyílnak.
Neked nyitom Madár-lélek földjét,
határaid nyitom, hogy beleférj,
tolla-nem-hull föld-test leveti,
rikoltást sem reccsen üres ág,
határaid nyitom, beleférj.
Magam nyitom neked, nyitok otthont,
látod - nyílásom ösvény hús-meleg,
ráncom árkán nyíló ránctalan,
lélekkalickád látó-lánctalan,
látod. Nyílásom ösvény-hús meleg.
Mag vagy, lépted nyomát bevetem,
lépted nyomán húsba újrasarjadsz,
lélekléket metsz magán a hús,
nem-néz hiányok harapják-nyelik,
mag vagy. Lépteim nyomán kisarjadsz.
Magam nyitom, téged nyitlak újra,
látod - nyílásod ösvény, indulok,
nem ér földhöz, nem ér nőhöz élet -
és én mégis újra szüllek téged,
látod nyílásod. Ösvény. Indulok.



Morthen éneke

Csont helyett a levegőt,
fújd a sípját, úgyse száll,
csont helyett a levegőt
harapdáló dalba tár,
rikolt lélegzet-madár,
úgy szakaszt ki, csőre tép
toll harapta levegőt,
nem járt ösvényre emel,
fújd a sípját, szárnyra kel,
ág-szüléje, fészekőr,
fújd a sípját, úgyse száll:
nem a csont a hang ura,
csont helyett a levegőt,
fújd be, szívd ki, nem velőt!
Fújd a sípját, úgyse száll,
csőre tépett hús, ha máll,
nem a csont a hang ura,
Madárlélek földje fogy,
testből éhelt tambura,
csont helyett a levegőt,
sípba dalt a lélek űz,
téged nyitlak, csontszirom,
Madárlélek földje rom,
nem szülsz engem sehova!
Csont helyett a levegőt -
sikolts! Lejárt az időd.




Magdalena Korzeniewska - Song of a stone heart



Séta a Ryhope vadonában







A sós köd illata
ne lepje el a szavak
jelentését,
az erdőbe hívó
megszállottságot.
...holott tudom, hiába 
vinném önmagam.

Vagyunk-e mitágók
ha valakire vágyunk?
Ki honnan mitágó,
és honnantól tudja is, hogy az?

Életre leheljen kis
meghitt rémálmunk:
az erdőmélyi Fények Városa?
Tudós apa, a veszteség hidegével
aki a legnagyobb tüzet vonzza.
Az idősebb fivér a veszteség hidegével
ami mások álmát orozza.
A fiatalabb a veszteség tüzével
ami a vesztüket okozza.

Az ész hidege más,
mint az árnyék hidege.

Az ész hidege
hangján szólal -
határtalan
a Mitágó-erdő.



Magdalena Korzeniewska - The changeling

Kóda

Sárosi Ervin képe




Elengedést
tanulnál? Nézd: őszi levél
hogyan szakad el...







Egy karrier vége






Nem lesz több kérdésem
hozzád. De megjegyeztél, látom
hogy megjegyeztél.
Az utoljára felém vetett pillantásodból látom,
hogy valami ér.
Mértékét tekintve nem nagyobb,
mint az általam okozott kellemetlenség -
de ismerem ezeket a
sokat ígérő,
hatalmi pillantásokat.

Nem lesz nálam ernyő. Az orrom
előtt megy el a járat. Ilyesmi.
Pár napig nem lesznek szinkronban velem
a neked kedves dolgok.
Kicsinyes és piti. Ilyen
kicsinyes és piti módon
emlékeztetsz majd. Hogy kérdeztelek.

És te válaszoltál.

*

Az Úr hangja
simulékony bariton.
Egy ideje nem foglalkozik vele a média,
hogy kivétel nélkül mindenkinek tetszik.
Zavaró, hogy mennyire
nincs benne mesterkéltség, vagy
bármilyen allűr,
de szolgálatkészség sincs,
ahogy megáll és válaszolgat.

Mondhatnám, hogy ő bátorított fel,
a magától értetődő profizmusa -
valójában persze készültem a kérdéssel:
"Mondd? Te melyik Úr vagy?"

A szélesedő fogkrémreklámmosoly és
az őszinteség mosolyráncai
egymással kergetőzve játszadoztak az arcán:
Mikor melyik, barátom! Mikor melyik.
"De most! Most melyik Úr vagy?"
Most kizárólag a tiéd.

*

Nem lesz több kérdésem
hozzád, mert az aktuális víz-
állásról a keresztelőmedencében
ezek után mégsem kérdezhetlek.
Nem tudom elfelejteni az utolsó,
rám pazarolt pillantásodba
eső szelíd közönyt.
Mintha tényleg semmi közöd sem
volna a kérdésemhez,
amit minden alkalommal feltesz valaki.

Néhány napig áldott leszek
pusztán a ténytől, hogy
szóltál hozzám.
Hogy pontosan mit, azt nehéz visszaadni -
azt hiszem, túlságosan
kicsinyes és piti, ennyire
kicsinyes és piti maradtam.

Pedig válaszra méltattál.
Akár egy pátriárkát, vagy egy
prófétát.

*

Kérdeztelek. Válaszoltál.
Mindig válaszolsz.
Bár ne tennéd.






2021. december 12., vasárnap

Shortolás






Ebben a haladásban elfelejtjük, hogy kötött pályán -
hogy ahol mozgunk, annak
(úgy, ahogy nekünk van),
nincs belátható eleje, vége,
hiszen valami körül való valami pályán-mozgásának
alapvető jellemzője, hogy a valamilyen íven
csak önkényesen jelölhető ki a valami
kezdő- és végpontja.

Ahogy a valami vaskályha melegét gyűjtötte
magába indulás előtt az a néhány
nagyon részeg diák, hogy haladjanak -
a kinti mínuszról vitatkoztak
hogy ez is a felmelegedés miatt van-e,
meg a mínusz két emberről,
akinek azért kell felszállnia a buszra,
hogy ott tényleg ne utazzon senki.

Haladni akartak a pályán -
én is haladni akartam, de még mindig
a vaskályha körül tart a kétely,
hogy az a mínusz két ember a buszon vajon milyen
reláció önkényesen kijelölt
kezdő és végpontja,
ki kérte őket kölcsön, hogy eladja,
és visszavegye érték-csökkenve később:
a meszesedő csontok és göbös izom
közt a vér erekben szűkülő keringését,
a kiteljesedés mínuszában.

Ki keres még az értékcsökkenésünkön is
azzal, hogy a kölcsönt olcsóbban adja vissza -
és ezek után ki ad ennek a valakinek kölcsön,
s főleg, hogy a kölcsönadónak
mi ebben a buli.

Mert ez az egyetlen közvetett bizonyítéka, hogy a
keringésben az értékünk növekedhet:
még mindig akad teremtő, aki kölcsönad, aki
erre bazíroz -
még ha aztán felszállva arra a téli buszra
valójában nem utazik aztán rajta senki:
ha a növekedésünk csak arra elég,
hogy végül a nullához konvergáljunk.








Bizodalmas







Tiéd a világ minden ideje, mi?
Bár nem ártana végre elkezdeni
ezt az ultrapopuláris hiphopot
mielőtt a döglés csöndjét megszokod.

Egyedem begyeden tengertánc
szemsarokablaki tenger ránc -
te gurulj inkább dömhec rám
tűzött bogaram, dönthetsz tán.

Megfogod, mintha munka vége volna,
mintha minden szóhoz csak úgy szó hajolna
oda le. Ahol a szivárogni lelkes
létezés úgy izgul, várja, hogy felelgess...

Én véled ékes kalligráfia,
de nélküled csak firkált pária,
firkálmány, mi unt kuszán-keszén
nem jár túl az olvasó eszén.

Tiéd a világ minden ideje, ugye?
Bár nem ártana, ha volna valami ürügye -
amúgy az is opció hogy hallgass:
nyitott füllel (nincs máshogy) bizodalmas.