Alessandro Baricconak
 |
| Csontváry: Öreg halász |
Évtizedek a markomba vésve, az arcomra vésve,
megkérgesedtem, téglagát homlokom tartja vissza,
évtizedek álltak készenlétben, nappal, éj, egyként áltatott,
de nem engedtem át, magamba nem fogadtam nyaldosó moraját.
Kívül maradt, rajtam kívül maradt a sós lélegzetű permet,
nyeltem eleget, de minden korttyal jómagam is kívül maradtam,
verdeső rikoltások akarták magukkal sodorni a vágyam,
háló szerencse súrolt fájdalmasra markot és deszkaperemet,
háló szerencse, éjek, nappalok, a hálóim soha nem üresek.
Hogy várhatod, hogy elfonnyadjon mindez attól
a másik monstrumtól, aminek pihés kis cseppje vagy?
Hogy mosnád simára, téglagát, érdes, felkarcolom a bőröd,
hogy rázhatnám ki hálóból éjszín és napszín halaim,
hogy fogadhatnám magamba, ha befogadnál, moraj helyett
magára hagyott mellkas rácsain vergődő, üres dobbanásokat?
Hogy hitegethetsz, hogy nem vagy határtalan a magad határaiban?
Teljes szíveddel-lelkeddel hogy lehetnél e morajláson kívül bárkié?
A világ egy seb, vagy legalábbis jómagam egy soha nem hegedő,
fertőzött, összevarrhatatlan, só marta gyanakvás maradok.
Meg akartam volna menekülni, de soha nem voltam igazi vészben,
menekültem előle, életen át sodort téglagátak mögé a szele,
a saját utam a hullám és a megtörése rajzolhatta ki.
Megadtam magam, elsőre, ennek az akkora hatalomnak:
tévútra kerül, aki csak hűsöl a vitorlaárnyék iránytalanságában,
elmesélné, de nincsenek meg hozzá a szavai,
mond valamit, de az kész katasztrófa, aki nem süllyedt
soha el, az fut zátonyra megint a hullámok verdeste szavakon,
soha nem szárnyaltam, rikoltás, soha nem, soha nem.
Nagy, szerelmetes csöndet akarok.
Amilyen a határtalan alföldek közepén a kúté.
Amilyen a városé, ha hajnalban mégiscsak levegőt vesz.
Amilyen a folyóé, ha sodrásában elhallgat a partok csobogása.
Amilyen a zenéé - ha felsírtában minden más hangot eltakar a hegedű.
Amilyen a lélegzeté - ha egy pillanatra minden ok nélkül elakad.
Amilyen -
igen.
Amilyen a tengerfenéké.
Ha utánam nyújtózó ölelését, végül,
mégiscsak elfogadom.
