2021. október 4., hétfő

Súly(talanság)






Az elfojtott indulatok mély-ég magasában,
fejjel lefelé állva a talpa alatt
nyíló szakadék vonzása most
pont akkora,
mint a csomósodó
szeretet az anyagban.

Aki így teremt egyensúlyt magában,
az a nullához konvergál -
megalkotott időben alkotott
számsora egyfajta fogyás,
el, csaknem
egészen.



Nem tarthatod meg halálról deliráló
vérrög képzeteid.
Fejjel lefelé állva a talpad alatt
nyíló szakadékból fújó
vérszagszél lobogtat.

Aki így teremt egyensúlyt magában,
az a nullához konvergál,
úgy érkezik meg önmagába,
hogy végképp
elfogy,
el, csaknem
egészen.



Ujjal a sárba, a tapadásba, a nyers tél
felengedődésébe, a sebbe;
ne engedd el, ami fog,
pont akkora vagy, mint
a csomósodó
szeretet az anyagban.

Így rettegj: őszintén félve a
zuhanást, oda, fejjel lefelé állva
a mély-ég szakadékába,
ahol megalkotott idődön kívül
gyávulsz semmivé,
elfogysz -
el, csak nem
egészen.


Mert aki így teremt egyensúlyt magában,
annak a nulla a határértéke,
és valójában
sohase fogy el.