2021. szeptember 15., szerda

Egy költészet margójára






Ember és délután van.
Majdnem este. Afféle fény.
Telefonfülke és cigaretta.
Mélypontünnepély.

Nem akad semmi, amivel.
Se tenger. Se álom. Se szerelem.
Ember, akin túlcsap a merev kor.
Babrál kőnéma vizeken.

Ember és délután van.
Lényegtelen mámorok. Idő.
Csukódó szemmel az este.
Fejbólintás. Bölcső. Temető.

Végigkopog az üvegtengeren?
A betett könyvet fellapozza?
Nem tudja még. Az óceán
kinek a csendjét visszhangozza.

Ember, és délután van.
Majdnem este. Majdnem egészen.
Marék kövek árnyéka áll
a lenyugvó nap tébolytüzében.

Ember. Lesi csend csikordulását.
Foglalt jelzésben. Vesztőhelyen?
Nincs tenni mit. Ül a múló fényben.
Gyönyörű arc. Ha volna kegyelem.