 |
| Sasa Gyökér: Army of Frost |
...Meg se rezzen,
ahogy el kell dönteni,
az ágykeret vagy bárka
nyikordul a téli éjszakában.
Hogy milyen követ gördítsünk
a sírhoz, vagy melyikünk lesz
gyönge láncszem...
(Gál Ferenc: Ház körüli munkák - 18.)
Elég füstöt nyelt. A szétválasztott ízek
játékterében nyíló játszótéren
majdnem minden nyikorgást ismer -
amit csak kiadhat a lélegzet
szelében homokba horgonyzott bárka.
Téli éjszaka vagy nyári dél
a kalózok kincse harmadnapra
kiásta magát. Az elgördült
kőtömb mögött csak egy másik
földrengés üres borzongása. Ezért
nem ismétlés ha másként
mondaná az istene nevét. A
betűkkel játszik. Ezt az olvasást
félig hangosan neki mondja és
csak azért nem ima, mert nem akar
tőle az égvilágon semmit.
Elég füstöt nyelt. Nincs mit kérjen
a kitárulkozás lélegzetétől.
A végigjárt ösvények térképét nézi
az ablaküvegen.
