veled, akit megerőszakoltak,
veled, akit elvittek akarata nélkül,
szerben, mámorban vittek a szertelenségbe,
veled, aki egy más állapotban nyerte
vissza az öntudatát,
veled, akit mert szólni, tiltakozni mert,
akit többször és előre megfontoltan megütöttek,
veled, akinek megmondják, ez van, beszoptad,
nyeld le mit reklamálsz,
veled, akinek rövidebb volt a kelleténél,
hosszabb volt a kelleténél, pont akkora volt,
veled, akit kiforgattak a formájából,
a méltóságából, az illúzióiból, a kis, megszokott,
szaros életéből,
veled mi mind szolidaritást vállalunk,
felháborodottan, a képernyő előtt,
megtesszük amit lehet.
Mi itt mind szolidaritást vállalunk veled.
***
Amikor egyszer a macskám megütöttem,
mert nem bírtam tovább ideggel,
hetekig bizonytalankodott, hogy
elfogadja e ugyanabból a kézből
az ételt.
Hetekig bizonytalankodott az érintésem alatt,
az érintésbe göngyölt bűntudat rétegeit
kelletlenül borzongta vissza.
A kedves ölét kereste, onnan
vetett rám csalódott, lapos pillantásokat.
Aztán egy nap, mintha mi se történt volna,
nyom nélkül engesztelődött.
Hetek bizonytalankodó ölelésfogadását
élezte egyetlen indulatos mozdulat -
az állati részünk nem tud
mit kezdeni ezzel a többlettel:
sem az indulatkelt agresszióval,
de az engeszteléssel sem tud mit kezdeni -
ahogy az emberi részünk nem tud mihez
kezdeni ezek hiányában.
***
A gátlástalanságot ütni titkos élvezet,
mert a levetett határok biztos tudatában
nem volt, nem lesz, nincs
lelkiismeret-furdalásod.
Szeretünk a kiderüléstől kijelölt
bűnbakra mutogatni,
szinte hiányzik a véletlenszerűen
kupacból kiválasztott kövek
élének tapintása a kezünkből ilyenkor.
Pedig ez csak a történés szomorú kivétele,
a nekünk vetett konc:
egyfajta kéjes áldozat,
ahol elővezethetjük az állati részből mindazt,
amivel az emberi rész amúgy
nem tud mit kezdeni -
sokkal nehezebb volna nem hagyni
családtagnak, szomszédnak, barátnak,
hogy kiélje másokon a maga
emberállat frusztációit,
rajtad, akinek rövidebb a kelleténél,
vagy hosszabb, vagy pont akkora,
aki pont ott voltál, kéznél, rosszkor rossz helyen -
Mert csak akkor nem ütöd meg a macskát,
veled mi mind szolidaritást vállalunk,
felháborodottan, a képernyő előtt,
megtesszük amit lehet.
Mi itt mind szolidaritást vállalunk veled.
***
Amikor egyszer a macskám megütöttem,
mert nem bírtam tovább ideggel,
hetekig bizonytalankodott, hogy
elfogadja e ugyanabból a kézből
az ételt.
Hetekig bizonytalankodott az érintésem alatt,
az érintésbe göngyölt bűntudat rétegeit
kelletlenül borzongta vissza.
A kedves ölét kereste, onnan
vetett rám csalódott, lapos pillantásokat.
Aztán egy nap, mintha mi se történt volna,
nyom nélkül engesztelődött.
Hetek bizonytalankodó ölelésfogadását
élezte egyetlen indulatos mozdulat -
az állati részünk nem tud
mit kezdeni ezzel a többlettel:
sem az indulatkelt agresszióval,
de az engeszteléssel sem tud mit kezdeni -
ahogy az emberi részünk nem tud mihez
kezdeni ezek hiányában.
***
A gátlástalanságot ütni titkos élvezet,
mert a levetett határok biztos tudatában
nem volt, nem lesz, nincs
lelkiismeret-furdalásod.
Szeretünk a kiderüléstől kijelölt
bűnbakra mutogatni,
szinte hiányzik a véletlenszerűen
kupacból kiválasztott kövek
élének tapintása a kezünkből ilyenkor.
Pedig ez csak a történés szomorú kivétele,
a nekünk vetett konc:
egyfajta kéjes áldozat,
ahol elővezethetjük az állati részből mindazt,
amivel az emberi rész amúgy
nem tud mit kezdeni -
sokkal nehezebb volna nem hagyni
családtagnak, szomszédnak, barátnak,
hogy kiélje másokon a maga
emberállat frusztációit,
rajtad, akinek rövidebb a kelleténél,
vagy hosszabb, vagy pont akkora,
aki pont ott voltál, kéznél, rosszkor rossz helyen -
Mert csak akkor nem ütöd meg a macskát,
ha kéznél van.
Ha ott van a kezed ügyében.
Ha ott van a kezed ügyében.
