2021. június 30., szerda

Egy beszélgetés lenyomatai


Túrony - Árpád kori (ma ref.) templom


Ahogy egyre fogékonyabbá válok a hitre, úgy leszek egyre türelmetlenebb minden (!) térítéssel szemben. Hazudnak.
                               (Knausz Imre)

Hitem koszolja,
ha bárkinek út gyanánt
földre terítem?





Sashegyi József képei - Túrony templomáról 


Én két emberrel találkoztam, akik minden látható előzmény nélkül "megtértek". Mindketten férfiak, mindketten gondolkodó, értelmes fiatalemberek. Az egyik bölcsész, a másik term.tud. Mindkettőjük családja ateista. És akkor 27 illetve 29 évesen "megtérés". Annyira meglepő volt a fiú döntése, hogy amikor bejelentette az apjának: "Én megtértem.", az nagy hirtelen ezt kérdezte: "De hová, fiam, hová?" Mindegyikkel "történt valami", ami kiváltotta (Tolle, lege! - élmény?), de nem szívesen beszélnek róla. Inkább csak a körülményeket írják le... Egymáshoz nincs közük. Mindketten megkeresztelkedtek. Egyikük vallásos is lett, a másiknak "csak" a hit maradt. (Csak a gondolkodásra meséltem el. Nem biztos, hogy gondolkodva-kételkedve jut el az ember a hithez.)
(Tőkés Hédi)


Bármilyen út járható -
ha járnak rajta,
az onnantól út.