Tárgyiasítás

Olyan makacs, utánam kúszó tárgy vagy,
mint az a létra, amit jobb híján használtunk
a galériára, aztán mikor panelba költöztünk
otthagytuk a lépcsőházban - mire használtunk 

volna ott egy tizenegy fokú létrát -;
és most ez a létra recseg, méltatlankodik, 

verődik a talpamhoz, harap az ujjamba, 

mert elhozta ugyanabból a házból a
főnököm, ahol már nem kellett senkinek, és a létra
emlékszik rá, hogy nem kellett, hogy nekem nem kellett;
és most hogy kell, hogy kellene, hiába mondod, hogy 
makacskodom, hogy ez csak olyan -
ez ugyanaz. Utánam kúszó, bosszúálló tárgy.
Megismerem a horpadt harmadik fokát.


Olyan makacs, utánam kúszó emlék vagy
mint a csempész barátom autója - szerintem
ma elbicikliztem mellette reggel, megismertem a
horpadást a bal első kerék felett a kasztnin;
éreztem, ahogy utánam fordul a reflektorával, hiszen
egyszer órákon át álltam a horpadás fölött,
és bámultam, széles terpeszben, tarkómon a
rend nyomatékos kezével,
hiába mondod, hogy makacskodom, hogy csak ugyanaz a 
típus, én megismerem a kasztnin azt a horpadást.


Olyan makacs, utánam kúszó lelkifurdalás vagy,
te, akit elmulasztottam, mert kelletlen voltam, mert
semmirekellő voltam, csak a lehetőség íze kellett,
a számban bizsergő elektromosság íze, szerintem
a félelemé, hogy mi nem lesz -
és most hogy utánam kúsztál, hiába mondod, hogy
nem olyan - bele sem kezdek. Mert rajtad nem
látszik, kívülről nem, az a horpadás, amit okoztam.