Lakner Zsuzsának
 |
| Mandragóra 2. |
Szirom éhét döngő,
hártyás szárnyakon éhét
jóllakató
visz potrohos ösztön,
sziromnevetés
neked ennivaló -
neki egymást érző
gyönyör és egy másért
lihegő mámor,
szirom éhét döngő
nevetés a rovar:
éhet viháncol -
egymást kiszorító
létek alatt a csibor
gyökeret rág,
egymást kiszorító
életek árnyékában
lepetéz,
egymást kiszorító
illatok árján
röpködnek a pesztrák -
egymásból falatoznak,
él, hal - mind így lesz
létszörnyű egész:
egymás ízét nyaló
létét felissza,
örök éhre való.
Kínját mérd, örömét mérd -
ne magad mérd,
ne magadhoz mérjed.
 |
| Mandrgóra 1-2. - The Birth of the Garden 1-4. |
