2021. augusztus 11., szerda

Nemzet, gondolat

 






Nem a nemzet nemzett
hanem apám, anyám -
néhány tíz éves itt-tartózkodásra
szól a biovízumom,
ha előbb ki nem utasít
a túlzott fájdalom,
betegség, baleset, vagy a hülyeségem -
ami kitoloncol
a lelkemégimásba.

Ahonnan jöttem:
(érzéseim szerint)
a nemzetnemzés ott
értelmezhetetlen.
Ahová tartok, az is
túllóg a nemzeten -
a holt ledobja, mint a bőrt a testtel;
akkor is, ha ítél égi mester,
s akkor is, ha csak holt agyag,
a bomló cuppogás marad.

Nem a nemzet nemzett
hanem apám, anyám -
de ha általuk törzsök vége-ága
mégis sejtileg,
ebből a következő szavam
ti mégse sejtitek:
a hovatartozásom is idiomatikus,
véren, zsigeren túl
rá-tanult:

s akár ha annyiféle, jó hit
az ember ha megfogalmazódik,
ahány csak, annyiféle
szóra gyúlt -
az életek összes falára
firkált közös plakátmagányra
visszanézve
sincs egyfajta múlt.